itt a kövi feji!remélem megint kapok komikat!
Az ajánlott zene
/Natalie szemszöge/
Amikor beléptem , nem hittem a szememnek.Apám , nyalta falta azt a nőt aki tegnap nálunk volt.Nem vettek észre, ezért jól becsaptam magam mögött az ajtót.Erre mind a ketten felfigyeltek.Apám megköszörülte a torkát.Komolyan ennyi ideig lettem volna vadászni?Nem is akartam beszélni , inkább csak felmentem a szobámba , és annak az ajtaját is jól becsaptam magam után.A bátyám az ágyamon ült , az arcát a tenyerébe temette.Odamentem hozzá , és átöleltem.
-Meg tudsz nekem bocsájtani?-kérdezte suttogva.
-Persze.-mosolyogtam.
-Gondolom láttad , hogy egymásba vannak gabalyodva.-szorította össze az álkapcsát.
-Aha.-húztam el a számat-De valamivel tereljük el a figyelmünket erről!Mondjuk menjünk el bulizni!-javasoltam.
-Ja az jót fog tenni , ennyi szörnyűség után.-sóhajtotta-Nembaj , ha jönnek a haverjaim is?-kérdezte.
-Nem, dehogy baj!Én is elhívom Keirát és...fenébe ,de Barbara meg biztos pihizik , és Keirát meg még nem ismerem annyira , és a mobilszáma sincs meg. Na mindegy.Akkor inkább maradok.-jeltettem ki.
-Na ne!Inkább maradsz itt ezekkel , minthogy eljönnél velem meg a haverjaimmal bulizni?-húzta fel egyik szemöldökét.
-De nem akarok zavarni.-mondtam miközben a padlót fixíroztam .
-Ugyan , szerintem nagyon feldobná őket a társaságod.-nevette el magát.
-Most meg miért nevetsz?-kérdeztem mosolyogva.
-Pont tegnap kérdezte Jeremy , hogy nem megyünk -e el bulizni valahova.Az volt az egyetlen kötése , hogy téged is vigyelek.-nézett rám mosolyogva.
-Hát akkor megyek , letusolok,felöltözök , és mehetünk is.-álltam fel az ágyamról.
-Oké.Én is megyek készülni.-mosolygott ,majd kilépett a szobámból.
Gyors tusolás után , magamra csavartam a törölközőmet, és úgy mentem ki a gardróbomba válogatni.Egy fekete , flitteres , alul passzos ruhára esett a választásom.Hozzá egy hosszú nyakláncot vettem fel,egy fekete karika fülbevalót , és egy szintén fekete magassarkút.Majd mentem sminkelni.Fekete szemhéjpúdert használtam , na meg persze szempillaspirált, és persze szájfényt,ami rózsaszínű volt.
Az amulettemet levettem , mert nem illet a szereléshez.Betettem a párnám alá.Még megnéztem magam a tükörbe , megigazítottam , a hajam , és a ruhám , felkaptam a bőr kabátom , és már indultam is a garázsba. Apámék eltűntek a nappaliból, ami nem nagyon izgatott.Amikor a garázsba értem a bátyámnak leesett az álla.
-Azta!Hugi nagyon jól nézel ki!-mosolygott.
-Te se panaszkodhatsz.-mosolyogtam vissza.Hiányérzetem volt.Hamar leesett miért.
-Apa kocsija hol van?-kérdeztem bátyámra nézve , már a kocsiban ülve.
-Nem tudom,de nem is érdekel.-beindította a motort , és már száguldottunk is.
A városban lassított , és megállt egy "The House" nevű hely előtt.Amikor bementünk egyből a fiúkat kerestük.
Josh észrevette őket egy biliárd asztalnál.
-Szevasztok!-köszönt nekik Josh.
-Helló haver!És haver szexi huga!-köszönt először Jeremy.
-Neked is szia Jeremy!-mosolyogtam.
-Beszálltok ti is?-kérdezte Jim.
-Aha.-mosolygott Josh.
-Szuper.-mondta mosolyogva Tom , miközben odaadott nekem egy dákót.
Két órán keresztül játszottunk.Eközben ittam három kólát , a fiúk pedig három sört.És végül én győztem, bár tudom , hogy hagytak győzni.Kedves volt tőlük.A végén leültünk egy asztalhoz.
-Apropó!Gratulálok a sulis mentőakciódhoz!-mosolygott rám zavarba ejtően Jeremy.
-Kösz , de tényleg semmiség volt.-mosolyogtam vissza rá.Már nem vagyok az a pirulós leányka mint kiskoromban.Egy mosollyal nem lehet zavarba hozni.Ezen meg is lepődött.-Kimegyek levegőzök egyet.-mondtam miközben végignéztem asztaltársaságom tagjain.
-Veled megyek!-állt fel Jer.
-Ugyan nem kell.-mosolyogtam rá miközben magamra kaptam a kabátom.
-Ragaszkodok hozzá!-vette fel ő is a dzsekijét.
-Oké.-egyeztem bele.Kimentünk a szórakozóhely elé , ahol , elég sok férfi fütyült utánam , de semmi többet nem csináltak.Csak sétáltunk szótlanul egymás mellett.De örültem , hogy mellettem van.Azonban amikor egy sikátor mellett haladtunk el , észrevettem , egy vörös szempárt.
-Jeremy!-ragadtam meg a kezét-Menj vissza , és mond meg Josh-nak , hogy azonnal jöjjön ide!Siess , és ne nézz hátra!-utasítottam.Először értetlenül nézett , de aztán bólintott egyet , és futásnak eredt.Én is így tettem.
A vámpír menekült előlem,egészen addig , amíg zsákutcába nem értünk.Az arcát még mindig nem láttam.
-Ki vagy te?-kérdeztem tőle.
-Hát nem ismersz meg?--szólalt meg annak vámpírnak a hangja ,akit a pokol mélyére kívánok-Tudod először még én se ismertelek meg.Nagyon sokat változtál, gyönyörű nő lettél!De kár , hogy ennek a virágnak is el kell hervadnia.-sóhajtott színpadiasan, majd a nyakamnál fogva felemelt.
-Csakhogy már nem vagyok gyerek, és meg tudom védeni magamat.-nyögdécseltem , majd egy határozott mozdulattal , a falhoz rúgtam.Ő viszont nem tágított , ismét a nyakamnak akart esni ,de most kitértem előle, és a földre terítettem, de ez sem tartott sokáig.Rögtön felpattant , és a kezében ugyanaz a tőr villant meg mint amivel anyámat ölte meg.A döbbenetemet kihasználva a falhoz szorított , és a hasamba szúrta.A vérem lassan folyt végig a ruhámon.Stefan száját , gúnykacaj hagyta el,ekkor azonban , valaki letépte rólam.Josh volt az.
-Te rohadék , ezt megkeserülöd!-ordította fivérem , majd nekiesett.Egyre nehezebben kaptam levegőt , de még bírtam egy ideig.Josh mellém esett.
-Most nincs időm rád!Vannak fontosabb dolgaim is!Én itt véghezvittem a célomat!A soha viszont nem látásra!-mosolygott gúnyosan, majd eltűnt.A fiúk döbbenten álltak előttünk , majd mikor feleszméltek , odarohantak hozzám.A seb nagyon vérzett.Miért nem lehetek végre rendes vámpír?-tettem fel magamban eme egyszerű kérdést.De a választ is tudtam.Sajnos csak 12 éves korban változunk át rendes vámpírrá de még utána is tudunk sírni és aludni,és az átváltozásból nem veszünk észre semmit , csakhogy , megkeményedik a bőrünk , és , hogy változik a szemünk színe.
-Azonnal hívjunk mentőt!-mondta Tom , és már tárcsázta is a számot.
-Nem !Azzal csak többet ártasz mint használsz!-mondta nyugtalanul testvérem-Inkább hívd fel az apámat!-utasította,miközben odaadta a telefonját.
-Natalie!Nem adhatod fel!Csak maradj ébren!Beszélj velem!Kérlek!-mondta de ezek után a hangja halkulni kezdett majd végleg eltűnt.Csak sötétség volt,semmi más.
KOMIKAT!!!!
2010. október 21., csütörtök
9.fejezet
Bejegyezte: Natalie dátum: 13:16
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Szia!
Uram isten!
Még jó,hogy tudom, hogy nem hall meg. Szegény Natalie! :( És szegény Josh! :(
Nagyon jó lett! :)
Vátom a következőt! :)
Siess! :)
Puszi! :)
Whá! Ez annyira izgalmas! Szegény Natlaie! Vajon hogy fog meggyógyulni? Nagyon várom a kövit! Az a szemét apci-babci! Bár az egyik kedvenc színészem keresztneve egyezik az övével, de ez nem áll mentségül!!! Szerintem az lenne a legjobb ha minél hamarabb visszamennének Volterrába... És ha ellátogatnának Emily sírhelyéhez? Biztos van neki.
Siess!
Szia!
Szia!
Nagyon jó lett!
Szegény Natalie!De jó hogy tudom, nem fog meghalni!
Nagyon várom akövit!
Puszi
Szija!
Jaj az elején annyira utáltam az apjukat. Hogy foglalkozhat egy ilyen ilyen hülye nővel, miközben a gyerekei gyászolnak?? :/
Aztán tök jó volt, hogy bulizni mentek, de ez a hirtelen változás. Nem hittem volna, hogy visszajön. Nem volt neki elég amit tett?
Szegény Natalie és Josh. :S
Remélem Natalie gyorsan meggyógyul.
Várom a folytit!
Puszi,
Alice^^
Szia!
MI VAN?!?!?!?
ugye gyorsan meg gyógyul....
jaj, szegénykém..
nagyon jó lett, mint mindig! :)
Puszii :niki23
Megjegyzés küldése