7.fejezet

itt a kövi feji!köszi a komikat:)most is kérek!(és lehet 5 -nél több is:D)

Az ajánlott zene


/Kevin szemszöge/





 Már lassan két hete történt...két hete gyötör a bűntudat.....két hete hogy a hugom  meg se szólal , csak bámul maga elé.....két hete vesztettük el az édesanyánkat.

Éjszaka van.Gyászos éjszaka.Mindenki teljesen ki van bukva.Aro-ék is eljöttek.Mindenki itt van Forks-ban.Mindenki aki számít itt , ebben a kis városban van , hogy sajnálkozó pillantásokkal lepjen  el.Apám természetesen(mint az várható volt a Volturi-t hibáztatja.Úgy tűnik , hogy Natalie-t és Josh-t elszakítja a Volturitól, és elköltöznek , Kanada egyik városába,Calgary-ba.Alex , ordított apánkkal, és még Marcus és Caius is heves vitába keveredett vele.Hogy Jane-ről már ne is beszéljek.Holnap indulnak az első járattal,de Josh elszökött valahova.A Volturi-sok most őt keresik , míg Cullenék,bepakolják a holmijukat.
Josh-sal ellentétben ,Natalie nem ellenkezett.Szerintem fel se fogta , hogy elviszik , és talán soha többet nem láthat minket.D ebben annyi vigasztal , hogy Josh ott lesz vele.Talán ő tud majd segíteni rajta.


-Na végre megtaláltátok.-bosszankodott apám.
Josh kapálózott Felix és Demetri szorításában.Az arcukról lerít a sajnálat , és a szomorúság.
-Kérlek fiam ne nehezítsd meg a dolgom.-nézett rá apánk. Aec ,Aro-ra nézett aki bólintott egyet.Josh abbahagyta a kapálózást , és ha Felix és Demetri nem fogták volna már a földön heverne.
Betették a kocsiba.Már Natalie is bent ült.

-És mikor láthatjuk újra őket?-kérdezte Aro.
-Majd értesítelek titeket.- válaszolt szűkszavúan.Majd beült a kocsiba , és elindult a reptérre.




/Josh szemszöge/




Mikor magamhoz tértem , már egy ágyban feküdtem, egy számomra ismeretlen szobában.Amikor felültem észrevettem , hogy a hugom ül az ágy végében, háttal nekem.
-Alec volt.-mondta a fel nem tett kérdésemre-Végigaludtad az egész repülőutat.Ez lesz a te szobád.Apa elment vadászni.-sorolta.
-Hogy vagy?-kérdeztem , mellé ülve.Megint sírt.A szeme vérben van, de az arca hófehér.
-Kicsit jobban.Bár örülnék , hogyha Alex és Kevin itt lenne.-hajtotta fejét a vállamra, miközben a könnycseppek már gyülekeztek a szemében.
-Hé!Nyugi!Nem lesz semmi baj.-öleltem magamhoz.
-Biztos?-kérdezte sírva.
-Igen...biztos!-pusziltam meg a fejét.


/6 hónap múlva/




/Natalie szemszöge/




Az vekker csipogására ébredtem.Szuper!Ma kezdődik az iskola.Ennyi volt a kényszerpihenő.Itt a gimi.Ugyanis fél év alatt, annyit nőttem , hogy  már 14 évesnek nézek ki,na meg azért mert nem voltam hajlandó elszakadni Josh-tól.Ő már 16-nak néz ki,így kettővel felettem fog járni.Apám talált munkát.A helyi kórházban lesz orvos.Kocsit is vettünk.Kettőt.Egyet Josh-nak a másikat , apámnak.
-Natalie ébresztő!-jött be a szobámba apám.Leült az ágyam szélére.-Kicsim, jól vagy?
-Aha.-ültem fel.
-Rendben.-állt fel,majd kiment.A gardróbomhoz sétáltam, és kiválasztottam egy kék hosszú ujjú felsőt , egy szürke csőfarmert , és egy szintén szürke magas sarkú boka csizmát.Valamint egy fekete bőrkabátot.Na meg persze fehérneműt.
Lezuhanyoztam , fogat mostam majd felöltöztem.Még szerencse , hogy tegnap elmentünk vásárolni.

Amikor kiértem a ház elé Josh , már bent ült a kocsiban , apa pedig már el is ment.
-Akkor hajrá!-mosolygott rám fivérem , mikor beültem a kocsiba.Egy fekete Mazda 6 -ost választott magának.Beindította a motort , és már száguldottunk is az erdei úton.Egyre távolodtunk , a hatalmas házunktól.


Mikor megérkeztünk a suli parkolójába,mindenki minket bámult.Komolyan mondom , bátorság kellett ,már csak ahhoz is , hogy kiszálljak.Hideg szél járta át a zsúfolt  parkolót.Sietve mentünk be az információs irodába, ahol megkaptuk az órarendünket.Az első órám történelem  volt.Amikor bementem , a tanár már bent volt, és az asztalánál ült.
-Á! Miss.Smith, igaz?-kérdezte mosolyogva, a kb. 35 éves férfi.
-Igen.-bólintottam , egy állmosoly kíséretében.
-Kérem foglaljon helyet az utolsó padban.
-Köszönöm.-mondtam , és a helyemre mentem.Mindenki engem bámult.A tanár megköszörülte a torkát , hogy mindenki rá figyeljen.Becsengettek.
Mivel Aro tanította a történelmet , nekem , így 5000 évre visszamenőleg , mindent tudok ami fontos.Egész órán gondolkodtam , bambultam , vagy éppen rajzoltam.
Kicsengettek.Tesi óra következett.Gyorsan átöltöztem , és már mentem is a terembe.
-Szia!-jött oda hozzám , egy vörös, és egy szőke hajú lány-Barbara vagyok.Ő pedig Keira.
-Natalie vagyok.-mosolyogtam rájuk kedvesen.Nem folytathattuk tovább a beszélgetést , mert bejött a tanár.Egész órán röplabdáztunk.

Az óra után ebédelni mentem.Megláttam , Josh-t néhány sráccal egy asztalnál.Vettem magamnak  egy salátát meg egy vizet és elindultam feléjük.
-Sziasztok.-köszöntem.Szinte minden pasi leesett állal bámult.
-Haver!Nem mondtad , hogy a hugod egy bombázó.-súgta oda az egyik srác a fivéremnek.Ő csak jót mosolygott rajta.
-Jeremy vagyok.-mondta a "suttogós" srác.
-Én Tomas.-mutatkozott be  a Jeremy mellett ülő fiú.
-Én pedig Jimmy.-mosolygott az utolsó ismeretlen fiú.
-Natalie vagyok.-mosolyogtam rájuk halványan.
-Hé minden oké?-kérdezte Josh.
-Persze.-bólintottam.Majd Barbara és Keira ült le mellém.
-Sziasztok fiúk.-köszöntek egyszerre.
-Helló.A nevem Barbara.-nyújtott kezet az asztalon keresztül , bátyámnak.
-Én Keira vagyok.-biccentett ő is.
-Joshua vagyok.De hívjatok csak Josh-nak.-mosolygott bátyám.Neki jól ment a jó pofizás.Nekem már kevésbé.
-És a szüleitek hol dolgoznak?-kérdezte Jeremy.
-Az apánk orvos.Az anyánk..-Josh nem fejezte be a mondatot.Ajajj!Nem sírok!Nem sírok!Nem sírok!-mondogattam magamban összeszorított szájjal-Nos az édesanyánk meghalt.-mondta a lehető leghalkabban fivérem.
-Ó sajnálom!Istenem de egy marha vagyok!Bocsássatok meg!-mondta.Hangjában ott csengett a mérhetetlen bűntudat.
-Semmi baj!-csak ennyit tudta magamból kipréselni.
-Hazavigyelek?-kérdezte aggódva a bátyám.
-Nem.Maradok!-fújtam ki a levegőt.
-Natalie , nem akarnál eljönni velünk , holnap vásárolni.Suli után persze.-kérdezte mosolyogva Barbara.
-De , persze mehetünk.-mosolyogtam vissza.
-Szupi!-tapsolt Keira.Jaj istenem , csak a maradék két órát éljem túl valahogy.


Amikor végeztünk , Josh-sal elindultunk haza.Egész normálisan telt az első napunk.Lett két barátnőm ,és úgy láttam Josh is beilleszkedett.Amikor beléptünk a házba ember szag csapta meg az orrunkat.Ahogy elfordultunk az ajtótól , észrevettük , a szag forrását.Egy nő állt a nappali közepén , és apánkkal beszélgetett.
-Ó hát itt is vannak.-mutatott ránk apám-Gyerekek!Szeretném bemutatni nektek Lindát.-mosolygott ránk.



ennyi lett volna!KOMIKAT!