5.fejezet

itt a feji!kérek szépen sok sok komit!




/Natalie szemszöge/




Amikor felkeltem gyorsan felvettem egy farmert és egy pólót,fogat mostam , fogtam egy hajgumit és összefogtam vele a hajamat, és már mentem is anyáékhoz, a trónterembe.Út közben találkoztam apával.
-Szia kincsem!Jól aludtál?-kérdezte miközben megölelt.
-Szia!Igen nagyon!Anyáék a trónterembe vannak?-néztem fel rá.
-Igen.-mosolygott-Elkísérjelek?
-Igen!-lelkesedtem , majd megfogtam a kezét, és tovább mentünk a trónterembe.

Amikor beértünk , nem találtam Alex-et , Kevin-t és Josh-t.Többször körbenéztem a teremben , de sehol se láttam őket.Viszont a három tinédzsernek kinéző új fiúk azonnal szemet szúrtak.
-Kicsim kit keresel?-kérdezte apa suttogva.
-A tesóimat de sehol se látom őket.Hol vannak?-kérdeztem kétségbeesve,.Úgy tudtam velük fogok gyakorolni , de most se anya , se ők , se pedig Cho mester nincs sehol.Az új fiúk hangos hahotázásba  kezdtek.
-Mi olyan vicces?-kérdeztem dühösen , feléjük fordulva.Aztán megláttam , hogy mindenki aki a teremben van mosolyog.Felix,Demetri,Jane , és még Alec is.
-Csupán az , hogy a saját hugunk nem ismer fel minket.-mosolygott a második legidősebbnek kinéző fiú.És ekkor esett le a tantusz.Valóbban nem ismertem  fel a saját tesóimat.
Ekkor anya lépett be a hatalmas ajtón.
-Mi ez a nagy nevetés?-kérdezte mosolyogva.
-Kinevettek mert nem ismertem fel őket.-mondtam neki , majd nyelvet öltöttem a fiúkra.Ők egyszerre viszonozták.
-Na induljunk az edzőpályára.Cho mester már vár minket.-fogta meg a kezem anyu.Ez most már tényleg nem ér.Már csak én nézek úgy ki mint egy kisgyerek.
-Szia apa!-mondtam és nyomtam egy puszit az arcára.
-Szia kicsim!Sok szerencsét!
-Köszi!Meglesz!
-Fő a magabiztosság kis csaj!Döngöld a földbe a tesóidat!-vigyorgott rám Felix.
-Úgy lesz!-küldtem felé egy ördögi mosolyt.
-Ez az!Lásd el a bajukat!-kiáltotta még utánam.

-Hercegnő!-hajolt meg előttem a mester-A nevem Lee Cho Volturi.
-Én Natalie vagyok , és hanyagoljuk a hercegnőzést.-mosolyogtam rá , amit ő viszonzott.
-Ahogy óhajtja.Nos akkor már ma szeretnéd kezdeni , vagy csak holnap.-kérdezte mosolyogva.A fenébe...hétvégi edzés!Én pedig megígértem Alec-nak , hogy elmegyek vele arra a virágos rétre.
-Ha ma elkezdem , és holnap hajnalban jövök...van esély rá , hogy hamarabb végzek?
-Hát persze!De ha gondolod a holnapi edzést kihagyhatod.-mondta kedvesen.
-A tesóim holnap is jönnek?
-Igen , de...
-Ha ők jönnek , akkor én is.Csak én hamarabb ha lehet.-semmiben nem akarok gyengébbnek látszani a testvéreimnél , és azt se akarom , hogy kivételezzenek velem azért mert kicsi vagyok , vagy mert lány-És ugyanolyan nehézségű feladatokat kérek mint ők.
-Ahogy gondolod.De figyelmeztetlek , a fiúkat , nagyon szigorúan szoktam edzeni.-mondta , és már nem mosolygott annyira.
-Ha ők bírják , én is bírni fogom!-húztam ki magamat.
-Akkor kezdhetjük?-csapta össze a tenyerét a mester.
-Igen!-mondtam magabiztosan.

Már a tizenkilencedik körömet futottam a pályán.Húsz kört kell futnunk , mindannyiunknak emberi tempóban.A fiúk már öt körrel előttem végeztek.Az oldalam szúr , szédülök is már , de meg nem állok addig amíg le nem futottam az utolsó kört is.

Amikor végeztem , fekvőtámaszozást kellett csinálni.Ez nem volt olyan nehéz , tekintve , hogy a fizikai erőm már megvan.De még így is öt perccel később fejeztem be mint a fiúk.Ezek után jöttek a párbajok.A fiúknak , már a "bónusz" képességeik is jelentkeztek.De azért ezt is megpróbálom.
Először Josh volt az ellenfelem.Alex , és Kevin már párbajoztak egy ideje.Josh-nak az alakváltás a képessége.Nem túl veszélyes rám nézve. Egyszer csak Josh eltűnt , és Alec állt a helyén.De tudtam , hogy ez nem Alec.Lassan ,emberi tempóban közeledett felém.Én futni kezdtem  felé , és megpróbáltam , elkapni az egyik karját , vagy lábát , hogy a földre terítsem.De egyszer se sikerült.Viszont ő sem tudott elkapni engem.De jól jönne , most Alex képessége.A fagyasztással simán legyőzném.Végre meg tudtam érinteni a vállát.De épphogy csak hozzáért az ujjam.
Viszont ez éppen elég volt ahhoz  , hogy meg fagyjon.Ugyanis ez történt.Mintha egy jégszobor lenne.De természetesen nem volt jégből.
-Uramisten!-kaptam a szám elé a kezemet , mire Kevin , és Alex abbahagyta a küzdelmét , és Cho mester is rögtön ott termedt mellettem.
-Alex..-szólt volna a mester , de a tesóm a szavábavágott.
-Esküszöm nem én voltam.Még ha akartam volna sem tudtam volna két helyre figyelni.-magyarázkodott.
-Kevin , kérlek szólj Rose-nak.Fel kéne olvasztani mihamarabb.
-Én....én...én sajnálom.-motyogtam , majd elkezdtem sírva futni a szobámba.
Szerencsére senki nem követett , és senkivel sem találkoztam a folyosón.
Amint be értem , az ágyra feküdtem , és a párnámba fordított arccal sírtam.Most nagyon rossz voltam.Nagyon rossz dolgot csináltam .De nem szándékos volt.

 Egy óra múlva kopogtak.Én még mindig sírtam.Nem tudtam mást tenni.Most én vagyok a világ legrosszabb embere.
-Szabad.-szipogtam.A fejemet nem emeltem fel a párnából , még akkor sem amikor kinyílt az ajtó.
-Hé hugi!-hallottam meg Alex hangját.Amint meglátta , hogy sírok azonnal leült az ágyamra, és a hátamat simogatta.-Nyugi rendbe jön.Nem ez volt már az első fagyasztás.Képzeld , én Felix-et fagyasztottam le először.Képzelheted én is , hogy megijedtem.De ma már csak nevettük az egészen.Na meg amikor Kevin átment rajtam.Istenem annál borzasztóbb érzés nincs az életben.És amikor Josh eltörte Kevin karját párbaj közben..és még számtalan sérülés ért minket.Semmi rosszat nem tettél.Ez most jelentkezett nálad , és erről senki sem tehet.Se te ,se Cho mester, se én...senki!Ezek az edzés velejárói!Úgyhogy ne sírj , mert nincs okod sírni.
Mikor befejezte ,felültem,és megöleltem.
-Köszönöm!-mondtam miközben elengedtem.-És kiolvadt már?
-Igen.-nevette el magát-Kapott forró vért, és máris erőre kapott.
-És haragszik rám?-kérdeztem aggódva.
-Nem,dehogy...mondom már volt rosszabb is.-mosolygott.
 -Akkor jó.Most , hol van?
-A szobájában.
-Átmehetek hozzá?
-Persze.Apropó te nem vagy , éhes vagy szomjas?-fordult vissza az ajtóból.
-Egy kicsit mindkettő.-mosolyogtam rá.
-Pizza vérrel megfelel?-mosolygott.
-Tökéletes.Anya nincs itthon igaz?-kérdeztem miközben elővettem egy másik pólót ,cipőt és nadrágot a gardróbból.
-Nem..sajnos el kellett mennie , apával , és a gárda legjobb harcosaival.-mondta kicsit szomorkásan.
-Mikor jönnek haza?
-Szerintem , még ma éjszaka hazaérnek.Nyugi...tudnak magukra vigyázni.-mosolyodott el ismét.

Miután átöltöztem ,átmentem Josh-hoz.Tényleg nem haragudott rám.Elhatároztuk magunkat , hogy megvárjuk mind a négyen , míg hazajönnek anyáék.Nos én már 22.00 -kor beszunyáltam.


KOMIKAT KÉREK!!!!